A v�mp�rok t�rt�nelme

N�phit:

A 15. sz�zadt�l kezdve terjedt el a k�z�p- �s kelet-eur�pai n�pi hiedelmek alapj�n az az elk�pzel�s, hogy a v�mp�r nem m�s, mint olyan k�t l�bon j�rk�l� hulla, aki naplemente ut�n csal�dtagokat �s bar�tokat t�mad meg, hogy kisz�vhassa a v�r�ket. De a v�mp�rhit m�r sokkal kor�bbi id�kbe ny�lik vissza, ez�rt, ha ’f�nyt’ akarunk der�teni Drakula �s t�rsai ’�let�re’, sok-sok �vsz�zadot kell visszamenn�nk.

A v�mp�rhit az eg�sz vil�gon l�tezik. Bram Stoker Drakul�j�ban Abraham Van Helsing ezt mondja: „Hiszen, higgyen nekem, mindenhol ismert�k (=a v�mp�rt), ahol emberek �ltek; teh�t a r�gi G�r�gorsz�gban, a r�gi R�m�ban, akadtak N�metorsz�gban, Franciaorsz�gban, Indi�ban, … s�t, m�g K�n�ban is.”

V�r: l�tfontoss�g� az embereknek. V�r n�lk�l nincs �let, azt m�r az �skorban is tudt�k. Hat�sos volt (�ll�t�lag), ha az istenek kegyeibe akart�l f�rk�zni. Ez�rt v�r�ldozatokat mutattak be az istenek tisztelet�re.

Od�sszeusz: V�rsz�v� szellemekr�l m�r Hom�rosz Ily�sz�ban is tal�lhat�k feljegyz�sek; egy olyan eposzban, amit Kr. e a 8. sz�zadban �rtak. A g�r�g h�s b�r�nyokat �ldoz, �s a v�r�ket egy ed�nybe gy�jti, hogy megid�zhesse a halottak szellem�t, akik a v�rt�l bizonyos id�re visszanyerik �leterej�ket. (ugyanez t�rt�nik egy v�mp�rral is, amikor v�rt iszik.)

L�mia: G�r�gorsz�gban v�rsz�v� l�nyekb�l nem volt hi�ny. A l�mia olyan f�lelmet kelt� sz�rnyas d�mon, ami gyermekeket �l �s kisz�vja v�r�ket.

Strig�k: olyan v�mp�rboszork�k, akik varj� alakj�ban �jsz�l�ttek �s gyermekek v�r�t itt�k, de a feln�tt f�rfiakat sem vetett�k meg; �ket �lmukban lept�k meg.

Lilith: � Babil�ni�ban riogatott. Term�szetfeletti l�nyk�nt � is gyermekeket �s csecsem�ket fogyasztott. H�ber le�r�sok szerint Lilith �d�m els� feles�ge volt, de elhagyta �t, �s a d�monok, valamint a rossz szellemek kir�lyn�je lett.

K�li: Indiai v�rsz�v� istenn�. 600 �vvel Kr. e m�r n�v szerint emlegett�k ezt a hegyes szemfogakkal felszerelt l�nyt. A betegs�g, h�bor� �s hal�l istenn�jek�nt K�li k�ztiszteletnek �rvendett, ugyanakkor f�lt�k is. Hogy kegyeibe f�rk�zzenek, v�r�ldozatokat mutattak be neki (�ltal�ban kecsk�t). K�linak mindene volt a v�r. Miut�n egy harcban legy�zte a RAKTAVIJA d�mont, kisz�vta az �sszes v�r�t.

K�z�pkor:

A 11. sz�zadi Eur�p�ban t�rt�netek keringtek olyan halottakr�l, akiknek a test�t s�rjukon k�v�l tal�lt�k meg, �s szemmel l�that�an �nerej�kb�l hagyt�k el a kopors�jukat. Egy 1818-as k�nyvben, a Dictionaire Infernal-ban a francia Jacques Albin Simon de Plancy besz�mol ilyen esetekr�l.

Angli�ban, a 12. sz�zadban hasonl� esetekr�l sz�moltak be szerzetesek. A Rerum Anglicarum c�m� k�nyvben, amit 1196-ban �rtak, m�r olvashat�ak besz�mol�k olyan halottakr�l, akik v�rszerz�s c�lj�b�l keltek ki s�rjukb�l. Ezeknek a hull�knak jobb sz� h�j�n (a v�mp�r kifejez�st akkor m�g nem ismert�k) cadaver sanguisugus  (v�rsz�v� holttest) nevet adt�k.

Felvet�dhet a k�rd�s, hogy hogyan juthatott esz�kbe ez a v�rsz�v�-hulla-kikel-a-s�rj�b�l-elm�let, hiszen ezeknek a l�nyeknek m�r semmi k�z�k sincs az �kor v�rszomjas isteneihez. Ez azzal hozhat� �sszef�gg�sbe, hogy akkoriban egyre t�bb j�rv�ny (pl.: kolera, pestis) tombolt Eur�p�ban, �s aki megfert�z�d�tt, az annyira lefogyott �s elsorvadt, hogy joggal n�zhett�k j�rk�l� hull�nak.

A j�rv�nyokra val� tekintettel igyekeztek mindenkit gyorsan eltemetni - n�ha t�l gyorsan is. Hiszen - mivel el�gg� fejletlen volt az orvostudom�ny - �gy �llap�tott�k meg, hogy az egyed halott-e, hogy agy t�kr�t vagy egy tollat tartottak az arca el�. Ha a t�k�r nem p�r�sodott be vagy a toll nem libbent meg, halottnak nyilv�n�tott�k az illet�t �s amilyen gyorsan csak tudt�k, eltemett�k. Meglehet�sen szerencs�tlen m�dszer volt, hiszen nem egyszer �l� embert temettek el, akik nehezen viselt�k, hogy egy kopors�ban �brednek fel. Elkeseredett szabadul�si k�s�rleteik k�vetkezt�ben el�fordult, hogy v�resre karmolt�k magukat. A temet�be t�ved� emberek n�ha hallottak ki�lt�sokat, kopog�st �s egy�b z�rejeket a s�rokb�l, de mivel �gy hitt�k, hogy akit m�r eltemettek, az bizonyosan halott, nem �reztek k�l�n�sebb k�sztet�st a hangok forr�s�nak felder�t�s�hez. Ha hetekkel k�s�bb kinyitott�k a kopors�t, egy friss v�rfoltokkal teli hull�t tal�ltak. Ebb�l arra k�vetkeztettek, hogy az illet� egy v�mp�r, �s a v�r az �ldozatait�l sz�rmazik. Teh�t egy kar�val �tsz�rt�k a sz�v�t, �s lev�gt�k a fej�t. Ezzel megszabad�tott�k az �l�halottat k�njait�l.

A v�mp�r sz� szl�v eredet�, �s v�rsz�v�t jelent. A kelet-eur�pai v�mp�rnak nem voltak olyan figyelemrem�lt� szemfogai, mint a ’mai’ v�mp�rnak, hanem tompa fogakkal kellett vacsor�hoz jutnia. A kelet-eur�pai v�mp�r nem a nyaki �t��rn�l, hanem a mellkas�n�l, a sz�ve t�j�n harapta meg az �ldozat�t. Gyakran a mellkasra telepedett, miel�tt m�g lecsapott volna, hogy kipr�selje a t�d�b�l a leveg�t. Ha kisz�vta �ldozata v�r�t, az is v�mp�rr� v�lt. Mivel a kelet-eur�pai v�mp�r kiz�r�lag csal�dtagokat harapott meg, az elhunyt rokonai �lland� retteg�sben �ltek, hogy mikor j�n el �rt�k az agyarfej� nagyb�csi. Hogy megv�dj�k magukat ez esetleges l�togat�t�l, az ablakokba �s az ajt�ba fokhagym�t �s vadr�zs�t akasztottak.

Hogy a nagypapinak m�g v�letlen�l se jusson esz�be felkelni a kopors�j�b�l, gyakran odasz�gezt�k a testet a kopors� alj�hoz egy kar�val. Az is k�zkedvelt m�dszer volt, hogy a fej�t lev�gt�k �s homokot sz�rtak a test �s a fej k�z�, vagy a l�bak k�z� tett�k a fejet. A m�sik vari�ci� az volt, hogy a holttestet arccal lefel� helyezt�k a kopors�ba, �gy ha m�gis kedve szottyant volna kim�szni a nagyinak, akkor �t kellett volna mag�t �snia az eg�sz f�ldgoly�n, hogy v�g�l Mexik�ban k�ss�n ki.   

A 18. �s 19. sz�zadban m�r �gy gondoltak a v�mp�rokra, mint s�padt, tekint�lyparancsol�, f�lholt nemesekre, akik s�t�t kast�lyaik f�lhom�ly�ban, alagutakban rejt�znek, �s a birtokukon porty�znak. Itt m�r tartoznak hozz�juk olyan kieg�sz�t�k, mint a t�hegyes szemfogak, �s a gy�ny�r� fiatal h�lgyek, akik hal�losan szerelmesek bel�j�k.

A v�mp�rk�peny mot�vuma el�sz�r 1924-ben l�p sz�nre, m�gpedig Hamilton Dean �s Lugosi B�la k�zvet�t�s�vel. Ez a viselet pedig annyira k�zkedvelt lett, hogy m�g j� sok �vtizedig megmaradtak enn�l a verzi�n�l a dramatikusok.

A hegyes szemfog m�ra m�r a v�mp�r jelk�p�v� v�lt; hab�r csak a huszadik sz�zadban ker�lt a k�pbe. Addig csak „hegyes fogakr�l” volt sz�, de hogy melyikek is pontosan - az �sszes, esetleg csak az el�ls� metsz�fogak (Nosferatu) - az titok maradt. Hiszen Bram Stoker is csak �les fogakr�l tesz eml�t�st.

A sz�n�szek a filmekben �s a sz�nh�zakban praktikai okokb�l hossz� szemfogakkal t�ntek fel. Ez volt sz�mukra a legpraktikusabb, hiszen t�hegyes kapafogakkal, vagy egy eg�sz sor �les foggal nehezen tudtak volna besz�lni (�s ne is eml�ts�k, milyen eg�szs�gtelen lehetett a nyelvre n�zve).

 Forr�s: Das Vampirhandbuch