A v�mp�r �s csal�dja

Rom�nia:

Strigoi: Egy norm�lis v�mp�rt Rom�ni�ban strigoi-nak neveznek. V�r�s haj�r�l, k�k szem�r�l �s k�t sz�v�r�l k�nnyen fel lehet ismerni. Ott �gy hiszik az emberek, hogy a v�mp�roknak k�t lelk�k van.

Nosferatu: Tal�n ez a legismertebb faj, hiszen az 1922-es v�mp�r-filmnek ez volt a c�me. A nosferatu h�zass�gon k�v�l sz�letett gyermek. �ldozatainak nemcsak a v�r�t sz�vja ki, hanem meg is k�nozza �ket, �s � maga is gyerekeket nemz. Az ilyen gyermekek sz�r�sen j�nnek a vil�gra, �s term�szetesen sz�let�s�kn�l fogva v�mp�rok - hiszen az apjuk egy v�rsz�v� volt.

Moroi: T�rt�netek keringenek olyan v�mp�rokr�l, akik m�g nem teljesen halottak de m�r nem is emberek; �k az �n. „�l�v�mp�rok”. A legt�bb moroi n�nem�. Fel tudj�k venni k�l�nb�z� �llatok alakj�t, �s �gy ki tudj�k sz�vni �ldozatuk v�r�t, vagy elsz�vhatj�k az �leterej�ket (ez is v�mp�rizmusnak min�s�l). Hogy a moroi hal�la ut�n strigoi lesz, mag�t�l �rtet�dik.

Striga: Olyan v�mp�rboszork�ny, aki minden �jjel fekete varj� alakj�ban sz�vja ki a gyerekek v�r�t. Ha a strig�t hosszabb szakaszon k�vetik, ki kell h�nynia a bekebelezett v�rt. Miut�n a v�r megalvad, remek boszork�nyok elleni amulettet lehet bel�le k�sz�teni.

Varcolaci: A legk�l�n�sebb v�mp�rfajta. varcolaci megkereszteletlen gyermekek lelk�b�l, vagy olyan emberek�b�l lesz, akiket Isten meg�tkozott. A varcolaci k�l�n�sen s�padt �s nagyon sz�raz b�re van. Egyes t�rt�netekben s�rk�nyalakban �s olyan �llat alakj�ban is megjelennek, aminek t�bb pof�ja van. A varcolaci k�l�nleges k�pess�ge az, hogy fel tudja falni a Napot �s a Holdat. Minden egyes alkalommal, amikor egy varcolaci m�ly �lomba mer�l, a lelke egy v�kony p�kh�l�fon�lon az �gbe sz�ll, �s addig zab�lja a Napot/Holdat, am�g mindketten el nem t�nnek (na persze…). Rom�ni�ban �gy hiszik, hogy mindig, amikor nap- vagy holdfogyatkoz�s van, egy varcolaci keze (vagyis sz�ja) van a dologban. Azok sz�m�ra, akik hisznek benne, a varcolaci a vil�g leghatalmasabb v�mp�rja!!!

Alb�nia:

Lugat: A lugat (vagy kukuth) fordul el� a leggyakrabban, �s az �ltal�nos v�mp�r�l�-m�dszerekkel el lehet puszt�tani. M�g a legt�bb t�rt�netben a v�mp�r �s a farkas szoros bar�ts�gban �lnek, Alb�ni�ban a lugat legnagyobb ellens�ge a farkas. Ha a lugat l�b�t egy farkasnak siker�l leharapnia, az k�nytelen visszam�szni a s�rj�ba, ahonnan soha t�bb� nem kel fel. (Ideje be�j�tani egy �j h�z�rz�t, nem??? Csak vigy�zz, nehogy farkas helyett egy vurvulakot s�zzanak r�d!)

Vurvulak: Mint Szerbi�ban, Alb�ni�ban is van egy v�mp�r-v�rfarkas, a vurvulak. B�r ezen a ponton el�gg� zavaros a sztori: Mi van akkor, ha a vurvulak v�letlen�l tal�lkozik egy lugattal? Becs�letbeli farkask�nt k�s�rletet kell tennie, hogy leharapja a lugat l�b�t, vagy v�mp�rk�nt �dv�z�lnie kell a koll�g�j�t? Dilemm�k, dilemm�k……

Kukudhi: Alb�nia egyes r�szein �gy v�lik, hogy id� kell ahhoz, hogy a hull�b�l v�mp�r legyen. Min�l tov�bb fekszik az �l�halott a s�rj�ban, ann�l er�sebb lesz. Az olyan v�mp�rokat, akik nagyon sok�ig nyugodtak s�rjukban, kukudhinak h�vj�k. Ezek id�vel olyan er�sek lettek, hogy m�r nem kell napk�zben a kopors�jukban ’pihenni’. Egy bizonyos kukudhir�l azt besz�lik, hogy gyakran utazgatott k�lf�ldre, �zleti utakra… (peeeerszeee….)

 Forr�s: Das Vampirhandbuch